2012. augusztus 9., csütörtök

10. ~ Hogy lehetsz ennyire hülye?

Itt van az új rész.! Mint látjátok, naponta hozok újat, amikor itthon vagyok. Szeretnélek kérni titeket, hogy kommenteljetek. Rosszat és jót is egyaránt szívesen fogadok. Úgy döntöttem, hogy mivel az oldalmegjelenítés az egészen magas (amit nagyon szépen köszönök.:D<3), ezért csak két komment után hozok újat. Remélem meg lesz holnapig.! Jó olvasást.! :D


                                                   ~


Másnap reggel korán ébredtem. Reméltem, hogy nem csak álmodtam ami tegnap este történt Niallel. De láttam, hogy igaz volt, mert még mindig átkarolt, én pedig párna helyett, rajta feküdtem. Nagyon óvatosan kikászálódtam alóla úgy, hogy ne ébredjen fel. Gyorsan felöltöztem, majd lementem. Csak Liam volt még fent. Ő mindig ilyen korán kel?
-Jó reggelt, Liam!
-Neked is. Jobban vagy?
-Igen, sokkal. Egyszerűen mesésen! -majd egy nagy vigyort vetettem ki arcomra és besétáltam a konyhába.- Reggeliztél már?
-Nem, még nem. De hagyd, majd én megcsinálom! -sétált be ő is.
-Nem. Akkor közösen! Palacsinta? Szinte ez a legnagyobb tudásom, tehát ne utasítsd vissza..
-Jól van. -mosolygott rám. A sütés közben elbeszélgettünk. Elmondtam neki mindent, ami a nagy balhé után történt. Ő örült nekünk. Megjött Zayn is, mire elkezdtük sütni.
-Hé, Zayn! Már csak Harry facér! -kacsintott rá.
-Hogy mi? -köpte ki a forró kávét. Neki is elmeséltem. Hát, ő annyira nem fogadta jó szemmel, mint Liam, de azért próbálta elfogadni. Mire kisütöttük az összeset, lesétált Niall. Épp az utolsót vettem volna ki, mikor megfogta a derekam:
-Tudtam én, hogy te ilyet is tudsz! -majd adott egy puszit az arcomra. Szép lassan mindenki leszivárgott. Kivéve Harry. Amit őszintén szólva meg is értek. Louis felment neki szólni, hogy kaja van. De egyedül tért vissza.
-Skyler, beszélhetnénk?
-Persze, mondjad!
-Négy szem közt szeretném.. -felálltam és odasétáltam mellé. Bevitt a fürdőbe.
-Na mondhatod.
-Nem szerettem volna Niall előtt, de hallottam, hogy mit csinált Harry tegnap este.
-Oh, melyiket?
-Mindkettőt. Nézd,  Harry nem mer lejönni, mert fél, hogy egy újabb vitát kell veled megvívnia. Még csak bocsánatot kérni sem mer.
-Igen? És ezzel én most mit kezdjek?
-Csak annyit szeretnék, hogy had kérjek én elnézést a nevében. Tényleg nagyon sajnálja...
-Louis. Egy: Ne te intézd a dolgait, mert rá fog szokni. Kettő: Fölöslegesen töritek magatokat, mert egy bocsánat kérés nem lesz elég ahhoz, hogy megbocsássak neki. Ne feledd, még ott vannak az előző bulin történtek is.. -majd elmentem. Mielőtt kinyitottam volna az ajtót, még visszanéztem- Ja, és bocsi, ha most kicsit durván beszéltem, de nagyon haragszom Harryre. -és most végleg kisétáltam. Visszaültem az asztalhoz és úgy tettem, mintha semmi nem húzott volna fel. Mikor végeztünk a reggelivel, Lottie és Louis takarítottak el. Ekkor végre Harry is lejött. Niall és én is, megvető pillantást vetettünk rá, majd felmentünk.

*Harry szemszöge*
Tudtam, hogy nagyon haragudni fog rám Skyler, de amit Louisnak mondott! Na arra egyáltalán nem számítottam. Egész reggel fent gubbasztottam, hogy elkerüljem a sok megvető pillantást. Részben sikerült, mert csak Nialltől meg Skylertől kaptam. De ők fel is mentek. Vajon együtt vannak? Túlságosan is közel vannak egymáshoz. Nem hiszem, hogy pont ez az éjszaka alatt Skyler képes lett volna bárkivel is összejönni. De azért biztosra kell mennem:
-Louis, gyere!
-Mindjárt.
-A konyhába, most!
-Oké.. Na mi olyan sürgős?
-Mi van Skylerrel?
-Jól van.
-Nem úgy értem! Hanem, Niall és ő járnak?
-A meséltek és történtek alapján, igen.
-Nem hiszem el, hogy elvette tőlem! Tudom, hogy hülye voltam és rosszat csináltam, de miért?
-Harry, ő sosem volt a tiéd. Túl kéne rajta lépned..
-De szeretem Őt! Bármennyire is hülyén hangzik ez az én számból, de így van.. Szeretem..
-Tudom.. De ő nem szeret téged. Keresünk valaki mást, oké? Valakit, aki olyan, mint Skyler!
-Nem, Louis! nekem nem olyan kell, mint ő. Nekem ő kell!
-De nem lehet a tiéd!
-Ugyan Harry! Ennyire te sem ragaszkodhatsz hozzá! -lépett be Zayn- Ő már Niallé. Fogadd el..
-Nem! -majd kirohantam, egyenesen a kocsimhoz. Beültem és csak mentem. Mentem amerre láttam. A gyorsaság segít gondolkodni. Felmentem egy erdős részre, ahol lehet gyorsan menni. Amennyire csak bírtam, mentem. Majd mikor lenyugodtam és lassítottam, észrevettem valamit. Nem tudtam, hogy hol vagyok. Eltévedtem!

*Skyler szemszöge*
-Louis, Louis! Csörög a telefonod! -csak ezt lehetett hallani, már vagy egy fél órája egy folytában.
-Jól van, megyek már! -egy kicsit később lementünk, hogy felhozzunk valamilyen filmet. Mikor Louis letette a telefont, bejelentette: -Srácok! Baj van. Harry eltűnt.
-Mi az, hogy eltűnt? -aggodalmaskodott Liam.
-Vagyis hát, nem eltűnt, csak eltévedt. Nem tudja, hogy hol van. És elvileg baromi messze.
-Érte kell mennünk! Mit mondott, merre ment?
-Jaj, nem hagyhatnátok ott?
-Skyler! -üvöltött rám egyszerre mindenki. Még Niall is.. Mikor feltérképezték, hogy merre is lehet, elmentek. Itt hagytak engem egyedül. Még Lottie és Niall is ment velük. Remek.. és én most itt mit csináljak egyedül?

2 megjegyzés:

  1. milyen bunko már!!!! amúgy nem tom mivan mostanában velem..amikor vmi szomorú történik mindig rám jön a nevetés...ez most sem volt másképp..a Harry-s részt szinte végig röhögtem...:$

    ui.:én vagyok az első kommentelőőő!!!!!

    VálaszTörlés
  2. végre egy Niall-ös blog...<3
    várom a kövi részt!! :)

    VálaszTörlés