17. ~ Felhőkben

-Várj egy picit! -szólt utánam Zayn- Beszélnünk kéne..

-Igen? -kérdeztem meglepődötten vissza.

-Gyere. -mutogatott föl. Követtem őt, egészen a szobájáig. Még soha nem voltam a szobájában. Valószínűleg soha többet nem is leszek. Leültem a fotelbe, és vártam, hogy Zayn belekezdjen a mondandójába.

-Szóval. Nem akartam, hogy bárki is hallja rajtad kívül, ezért jöttünk fel.

-Oké. De térjünk a lényegre, jó?

-Rendben. Ugye hallottad, amit Harry nekem az imént mondott?

-Igen. Onnantól, hogy pont összejött volna neki a randi.

-Na igen. Tehát. Azt szeretném kérni, hogy tisztázzátok ezt Harryvel, mert szegény teljesen kikészül...

-Látom. De nem tehetek ellene semmit.

-De tehetsz! Beszéld meg vele, zárjátok le ezt az egészet! Ez így nem jó, Skyler!

-Tudom! De figyelj, Zayn. Eddig haragban voltunk, mert nem bocsájtottam meg neki. És mikor bejelentettem, hogy megbocsájtok, vagyis nem bejelentettem, hanem elmondtam, akkor ismét, vagy még mindig, szerelmes lett. Nem tudok vele mit kezdeni!

-Tudod mit? Nem érdekel, hogy hogyan, de kérlek oldd meg!

-De Zayn...

-Nem! Nincs de! Oldd meg és kész!

-Jó, legyen. Megpróbálom.. -egyeztem bele, mert láttam, hogy ebből nincs kiút. Duzzogva felálltam a fotelből, és elsétáltam. Az ajtóban még utánam szólt:

-Hé! Köszi. -ölelt meg. Nem tudom mire fel, pedig semmit nem tettem, de jó volt. Ezután visszafeküdtem Niall mellé. Olyan aranyosan tud aludni, hogy nem bírtam levenni róla a szemem. Nem mertem becsukni, na meg nem is akartam, mert el voltam mélyülve a gondolataimban. Egyrészt azon gondolkoztam, hogy hogy lehet egy ilyen isten srác a barátom, másrészt pedig azon, hogy mit kezdjek Harryvel. Egy ideig nem jutottam semmire, majd azt gondoltam, az alvás segít. Megpróbáltam elaludni, de nem sikerült. A gondolataim ébren tartottak. Egyre inkább csak azon járt az agyam, hogy most azonnal lemegyek, és megbeszélem Harryvel. Először sikerült magam lebeszélni róla, de aztán már nem ment. Fogtam magam és lementem hozzá. Ott ült egyedül, szomorúan a Tv előtt és közben majszolgatta a chipsét. Leültem mellé és én is elkezdtem nézni a Tv-t. Csak rám pillantott egyet, majd visszafordult. Reklámba lehalkította, majd befordult, hogy teljesen szembe kerüljön velem.

-Mit tervezel?

-Hogy mi? -fordultam felé én is.

-Nem megbeszélni akarod ezt az egészet, ami köztünk van, volt?

-De, de nem teljesen értem a kérdést..

-Mit tervezel a jövőben Niallel?

-Hát nem szeretném elhagyni, az biztos.

-Bővebben?

-Tudod, én nagyon szeretem őt, és mindent megtennék azért, hogy visszakapjam, ha szétválasztanának. Ő jelenti nekem most a mindent. Meg persze ti, de ő.. Ő pótolhatatlan a számomra.

-Oh. Ö, értem..

-Figyelj, tudom, hogy neked ez így most nagyon rossz, de beszéljük meg normálisan! Nem az fontos, hogy én mit akarok Niallel, mert szerintem az egyértelmű, hogy nagyon szeretjük egymást. Hanem az a fontos, hogy ti ne veszekedjetek, mert ez árt a bandának, meg rontja a levegőt a házban. Tudom, hogy nehéz, de beszéljük meg, kérlek.

-Rendben. Kezdem én: Nagyon szeretlek. Nem bírlak elfelejteni és nem tesz jót nekem, hogy mindig itt vagy..

-Sajnálom, de nekem is találkoznom kell valahol Niallel. Tudod, hogy otthon nem lehet.

-Tudom. Na és, szeretnék veled jóban lenni, de azt Niall nem nézi jó szemmel..

-Majd beszélek vele. Most pedig én jövök: én is szeretlek Harry, de csak mint egy barátot. Lehet, hogy pont ez rontott el az esetünkben mindent, mert én sosem gondoltam rád úgy, mint ahogy te rám. És erről sem te, sem én, sem pedig Niall nem tehet. Szimplán így érzem. Egy valamit tudnod kell rólam. Nagyon nehezen felejtek és bocsátok meg. Amiket meg te tettél, azokról inkább ne is beszéljünk.. Csoda, hogy egyáltalán meg tudtam neked bocsátani!

-Igen, és én ennek is nagyon örülök. És annak is, hogy látom, boldog vagy. Igaz, hogy nem velem, de az vagy. Ráadásul az egyik legjobb barátommal, szóval így nyugodt is vagyok, hogy jó kezekben vagy.

-Ennek örülök. Én viszont nem örülök, hogy még mindig miattam vagy szomorú. Keresünk neked valami más csajszit, jó? Ha rám bízod, akkor tuti, hogy valami jó csaj lesz és kedves, jó fej is!

-De én nem biztos, hogy akarom ezt...

-Harry! Biztos, hogy akarod! Ha másért nem, legalább azért próbáld meg, mert én mondom!
-Rendben, legyen. De csak mert Te mondod!

-Remeeek! Ez is tisztázva! -öleltem meg- Na megyek vissza, kezdek keresgélni! -szaladtam fel a lépcsőn. Bekapcsoltam Niall laptopját, beültem az ágy egy üres szegletébe, majd elkezdtem keresgélni twitteren és facebookon egyaránt. Szinte csak üresfejű, plasztik cicákat találtam, így feladtam egy hirdetést, hogy szép, okos, kedves lány jelentkezését várjuk munkánkra! Leírtam a telefon számot és E-mail címet, majd azt is hozzácsatoltam. Ekkor Niall felkelt:

-Mit csinálsz?

-Jesszus, Niall! A frászt hoztad rám! Amúgy felraktam egy hirdetést, hogy kedves, okos és szép lányok jelentkezést várom.

-Minek?

-Harrynek. Hogy legyen barátnője. Mi másnak tennék fel ilyen hirdetést?

-És miért?

-Mert megbeszéltük és tisztáztuk a múltban történteket, és szeretném, ha nem enné magát rajtam, mert még mindig szeret. Érted?

-Hát persze! -mondta megsértődve.

-Jaj, ne legyél már féltékeny!

-Nem vagyoook! -majd kiszaladt az ajtón. Láttam pár lány jelentkezését, akit szimpinek találtam, megkértem, hogy hívjon fel a részletekért. Beszéltem egy-kettő ilyennel, mikor beszaladt Niall egy tálcával a kezében. Mi volt rajta? Persze, hogy a kedvencem: Sajt krémes kis szendvicsek, paradicsom, valamint egy kis desszertnek gumicukooor! Imádtam ezt. Amikor szomorú voltam ezt ettem. Amikor boldog voltam ezt ettem. Amikor valami történt velem ezt ettem. Egyszóval mindig ezt ettem. Hihetetlen, hogy még ezt is megjegyezte..

-De aranyos vagy! -adtam egy apró csókot a szájára.

-Csak ennyit kapok cserébe? -kacérkodott, majd letette a tálcát, elhúzta előlem a laptopot és megcsókolt. Egy jó hosszú szenvedélyes csókkal. Mikor még arrébb tolta a gépet, már sejtettem, hogy mi következik. Szép lassan a hátamra csúsztatott, és levette a pólóm. Én következtem, így levettem az ő pólóját. Így mentünk sorba minden ruhadarabon, majd fordult a helyzet és én kerültem felülre. Levettem bokszerét, felé emelkedtem, majd szép lassan ráereszkedtem...

-Kérsz gumi cukrot? -mondta, mikor kikecmergett mellőlem.

-Megint éhes vagy?

-Ma még alig ettem! És amúgy meg mit vársz, hogy ez után nem vagyok éhes, vagy mi?

-Na jó, ez esetben igazad van, mert én is éhes vagyok! -elkezdtük szép lassan megenni azt, amit felhozott, majd épp bekaptam az utolsó falatomat, mikor csörgött a telefonom. Nem tehettem mást, teli szájjal felvettem:

-Haló? -alig érthető módon beszéltem, ez észrevehető volt Niall nevetéséből is.

-Helló. Skyler Bluet keresem, te vagy az?

-Igen. Tessék! -nyeltem le végre az óriási falatot.

-Láttam a hirdetést az interneten, és abban szeretnék érdeklődni, hogy ez milyen munka lenne?

-Hát, igazából nem is munka. Tudod, az egyik barátom éppen egy rossz korszakát éli meg, és egy barátnőt szeretnék neki találni.

-Ja, értem. Az úgy más. Nekem most munka kellene, nem pedig pasi, úgyhogy elnézést, hogy zavartalak.

-Hát sajnos munkát nem tudok adni, és ellenkezőleg, nem zavartál. Össze tudnánk hozni egy találkozót? Szeretnék beszélni veled személyesen is. Mi is a neved?

-Alex vagyok. Alexis Burth. Elég zsúfolt vagyok, mert ugye állást kéne találnom, így nem tudom, mikor tudnánk találkozni..

-Jövőhét szombat? Sturbacksban?

-Ö, azt hiszem az jó lenne.

-Rendben. Akkor Sturbacks, délután 4. Örülök, hogy hívtál.

-Akkor majd ott. Szia!

-Szia! -majd tettem le- Szerintem meg van Harry új barátnője!

-Ez remek!

*Egy hét múlva*

Apámmal még mindig nagyon sokat vitáztam, vitázok, ami kezdi felrúgni a magánéletem. Bár nem jöhet hozzánk Niall, de én mehet hozzájuk. Ezáltal szinte minden napomat ott töltöm. A magántanárt felmondtam, nem járok suliba és nem tanulok. Így sokkal könnyebb az élet. Amikor látom Niallt és Harryt, akkor nem vitáznak, de Liamék még mindig azt mondják, sok a vita köztük. Hát remélem ez hamar megváltozik. Én egészen jó barátságba kerültem Harryvel és ez már nem is szúr annyira szemet Niallnek. Louis és Zayn egy folytában minket szívatnak Niallel, de élvezzük, mert be kell valljuk, tényleg jó tréfák. Liammal mindig tudok beszélni, ha akarok. Nagyon sokat segít és megért engem. Igaz rá a név 'Daddy Direction', mert tényleg úgy viselkedik, mint egy apa, aki segíti a gyerekeit. Eleanorékkal ismét elkezdtem beszélgetni, találkozni. Bár ez a sok felhajtás miatt, alig maradt időm Maryre. E miatt volt is egy kisebb vitánk, úgyhogy most épp mosoly szünet van köztünk. Megismerhettem Perriet is, mert egyik nap átjött Zaynhez, először mióta én itt töltöm szabadidőm. Nagyon kedves lány, nem tudom miért piszkálják folyton.. Természetesen nagyon sok időt töltök Niallel, és mondhatni, egyre boldogabbak vagyunk együtt. Bár sosem hiszem, hogy annál lehetek boldogabb, de Ő bebizonyította, hogy de. Életem legnagyobb csodája ő. Határtalanul boldog vagyok.

És eljutottam a jelenbe. Ma van szombat. Az a nap, mikor Harry leendő új barátnőjével fogok találkozni. Már nagyon várom, mert kedves, szimpatikus lánynak tűnt. Már nagyban készülődtem, mikor Liam szaladt be hozzám ilyedten és feldúltan.

2 Hozzászólás és új rész.! :D

U.i.: Niallnek boldogságos születésnapot.! :D<3